A köpölyözés, vagy dermato-vákuum reflexológia, egy ősi természetgyógyászati módszer.
Hasonlóan a masszázshoz, köpölyözéskor is élénkül a vér- és nyirokkeringés, aminek következménye, hogy javul a szövetek oxigénellátása és anyagcseréje. Viszont ellentétben a masszázzsal, ahol nyomással, kompresszióval történik a kötőszöveti folyadék és a benne felszaporodott anyagcsere-végtermékek, toxikus anyagok mobilizálása, addig köpölyözéskor egy ellentétes irányú, szívó erővel, vákuummal érjük el ezt az élénkítő hatást. A szívó hatás közvetve fokozza a sejtek ozmotikus nyomását is, ami megkönnyíti a méregtelenítést. Míg az álló köpölyözés helyi ödémát kelt, a nyirok-visszaáramlást fékezi, addig a mozgó köpölyözéssel, a harang mozgatásával irányítottan mobilizálható a folyadék. Mindez a helyi immunválaszt is serkenti, és a salakanyagok eltávolításával az izmok ellazulnak, tónusuk csökken. Ajánlatos minden köpölyözés után fokozni a folyadékbevitelt, így javítható a kiválasztás. A kezelendő területet beolajozzuk , majd a felhelyezett köpölyt lassan tolva mozgatjuk. Az olaj könnyű csúszást biztosít. A kezelés után a bőr úgy fest, mint egy intenzív masszázs után: kipirul, vérkeringése felpezsdül, és ami a legfontosabb, hatására az izmok ellazulnak.
További, reflexes hatásának az alapja a Head-zóna elmélet, melynek lényege, hogy egy adott magasságban kilépő gerincvelői ideg mindig ugyanazt a bőrterületet, izmot, illetve belső szervet idegzi be, és ezek egymással szoros funkcionális kapcsolatban vannak. Azaz egy adott bőr-, izomszegmentet ért patológiás hatás betegséget vált ki a megfelelő belső szervben, és fordítva: egy belső szervi betegség kóros bőr- és izomszövet-elváltozást hoz létre. Ez lehetőséget ad arra, hogy a bőr- és izom elváltozásokon keresztül a belső szervek állapotát diagnosztizálni, illetve reflexterápiai eszközökkel gyógyítani tudjuk.